2010. május 30., vasárnap

Ki vagy, Uram, hogy higgyek Benned?

"... míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőtt korra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra"
Pál levele az Efézusiakhoz 4:13

Kicsoda számodra Isten? Milyennek látod őt? Egy ősz hajú, nagyszakállú örök időktől fogva öreg lény, aki túl idős és hatalmas ahhoz, hogy meghallja, bármit is küldesz felé? Egy könyörtelen zsarnok, aki azonnal lesújt, ha valamit nem az ő kénye-kedve szerint teszel? Egy vicces, vidám barát? Egy jófej apa? Egy távolságtartó úr? Milyen kép él Róla benned?

Sok dolog befolyásolja az istenképünket. A szüleink, a neveltetésünk, a környezet, ahonnan jövünk, meghatározó személyek, vezetők az életünkben, és még sorolhatnánk tovább. Az idő múlásával ez a kép változik, fejlődik bennünk, torzul vagy esetleg egyre jobban közelít a valósághoz.

Ma reggel Isten arra kér, hogy adj neki esélyt, hogy bemutatkozzon neked olyannak, amilyen Ő valójában. Azt kéri, hogy tedd félre az összes képet, ami eddig Róla élt benned, és engedd, hogy megismertesse magát igazán veled! Engedd, hogy adjon neked egy különleges történetet, tapasztalatot önmagával, hogy végre Istent ismerd meg, magát. Engedd, hogy Jézus Krisztuson keresztül bemutassa számodra a szeretetét, gondviselését.

Ne arra figyelj ma reggel, hogy az emberek miként nyilatkoznak róla, hogy a barátaid, családtagjaid kinek látják őt, hanem menj el egy randira Vele! Engedd, hogy adjon neked egy olyan tapasztalatot, ami által elmozdulhat végre szemed elől a lepel, ami által egy hajszálrepedés futhat végig az általad rajzolt közel sem hiteles istenképen, és napról napra összetörik, helyet adva egy újnak, egy tisztábbnak, egy valódibbnak.

Isten ma reggel egy randira hív, hogy ketten elinduljatok együtt egy úton, a felnőtté válás útján, aminek a végén te fogod elmondani, megrajzolni hitelesen, kicsoda is Isten. Azért, mert lesz egy közös történetetek, mert végre igazán megismered Őt!

2010. május 22., szombat

Valaki melléd áll


"Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled."
Mózes ötödik könyve 31:6

Jó reggelt, Kedves Olvasó! Miután elolvastad ezt az igét, kérlek, hunyd le a szemed (nem kell visszamenni az ágyba, csak a szemedet kell néhány pillanatra becsukni), és emlékezz vissza a magad mögött hagyott hétre! Milyen óriásokkal kellett megküzdened? Milyen kihívást, problémát, feladatot, gondot rótt ki rád a nagybetűs élet? Némelyiken túljutottál, némelyik talán nem is volt olyan hatalmas, amikor a közelébe értél, mint amilyennek korábban gondoltad. Volt, amelyik legyőzött, de volt, amelyik csak a fegyverszünetet tudta kiharcolni tőled, és vár rád jövő héten egy újabb összecsapás.

És most igen, gondolj a következő hétre. Milyen óriások állnak szembe veled előreláthatóan? Mikkel kell még megküzdened? Talán munkahelyi problémák, talán anyagi gondok; esetleg saját magaddal, vagy társaiddal nem vagy békés helyzetben. Nem tudom, de egyet igen. Nyisd ki újra a szemed, olvasd el a fenti igét, és Te is tudni fogod: nem vagy egyedül. Az élet nehéz, sokszor értelmetlennek, irreálisnak tűnik, de Valaki ma reggel és minden reggel melléd áll, és nem marad el tőled.

Ma reggel Isten, a Hatalmas, a Győztes, a Mindenható biztosít arról, hogy nem kell egyedül harcolnod életed óriásai ellen. Ő veled megy az úton, melletted küzd a csatában, és nem kell attól félned, hogy lemarad valahol félúton. Ő nem fog soha az óriások pártjára állni, minden nap melletted indul a harcba. Ma reggel Ő szól hozzád ezen az igén keresztül! Hát hallgass rá, ne félj! Légy erős és bátor!

2010. május 15., szombat

Ez a te utad


"Ezért tehát,  testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha."
Péter második levele 1:10

Mindent feltettél egy lapra. Mások őrültnek néztek miatta, de te csak tetted azt, amit érezted, hogy tenned kell. Valami ott belül azt súgta, jó úton jársz, annak ellenére, hogy mások megszállottnak tartottak, és nem értették, miért is mész ebbe az irányba. De te csak mentél, mert Valaki erre hívott el.

Valaki megálmodott veled egy csodálatos életet, egy fantasztikus pályát, és hívott a megvalósításra. Valaki sokkal többet látott benned, mint bárki más, és tudta, mivé lehetsz, ha engedelmeskedsz hívásának. És te azóta is futod a köröket.

Néha nagyon nem érted, hogy miért, sőt, sokszor úgy tűnik, bármelyik más út ezerszer könnyebb lenne. Falakba ütközöl, ellenállásba, gúnyos közönybe, hitetlenségbe, lenézésbe. Tudom, hogy nem könnyű azt az utat járni, azt a hivatást, munkát végezni, amire elhívott a Mindenható.

Ma reggel azonban gyere, és nézzük ezt az egészet másként! Menjünk vissza a kályhához, menjünk vissza Istenhez, aki elindított ezen az úton! Emlékezz vissza az első lépésekre, melyeket ezen az úton tettél meg! Emlékezz vissza arra, Ki és hogyan indított el! Popper Péter mondta a következőket: "Soha ne felejtsd el honnan jöttél, és miért csináltad magadnak azt a zűrzavart, amiből most szabadulni akarsz."

Lehet, hogy ma reggel minden csontod fáj a kimondhatatlan fáradtságtól, és legszívesebben feladnád az egészet. Ne tedd! Isten ezáltal az ige által azt üzeni neked, hogy ne felejtsd el, honnan jöttél, ne felejtsd el, Ki és miért indított el ezen az úton. Emlékezz vissza, és erősítsd meg magadban az elhatározást, hogy Isten oldalán végigfutod a pályát!

Legyen ez a ma reggel az emlékezésé, az újragondolásé, elhívatásod megerősítéséé. Gondolj arra, hogy Isten hisz benned, és egy egyedi munkára hívott el, de ebben soha nem hagy magadra.

Ha így teszel ma reggel, máshogy fogod majd futni életed köreit, mert tudod, maga Isten hívott el erre!

2010. május 8., szombat

Csak egy köszönöm


"Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!"
Zsoltárok könyve 103:2

Rohan az élet körülöttünk, és mi is rohanunk vele, utána, előle... Tesszük egyik dolgot a másik után, élünk, dolgozunk, aggódunk, sóhajtunk, örülünk, ugrálunk, táncolunk, eszünk, alszunk, "JajIstenem"-eket küldünk az ég felé, imádkozunk. Valaki hallja ezeket a futás közben fogaink közül kipréselt "Segíts meg"-eket, vagy a perceken keresztül térdeinken elmondott könyörgéseket, és válaszol. Valami történik, vagy épp nem történik, és mi már lépünk is tovább, hátunk mögött hagyva, elfelejtve a kiáltást, a választ és vele együtt Istent. Olyan ritka sokszor a hála az életünkben, mint vidám mosoly a tömött BKV járatokon.

Isten ma reggel arra kér, hogy áldjad Őt mindazért, amit Tőle kaptál, és ne felejtsd el, mennyi mindent tett érted. Arra kér, hogy kezd a napodat egy hatalmas "Köszönöm"-mel. Ne vedd természetesnek a csapból folyó vizet, az asztalon lévő kenyeret, szeretteid mosolyát, azt, hogy tudsz lépni, futni, ugrálni. Adj mindezért hálát! Ezzel nem a Mindenhatónak teszel szívességet. Nem neki lesz attól jobb napja, hogy köszönetet mondasz az életért, hanem Neked.

Próbáld ki! Adj hálát, és hidd el, más fényben fogod látni a dolgokat; rájössz, hogy nem is olyan természetes minden, ami körülvesz téged. Akkor tudod  majd igazán értékelni az egyszerű dolgokat, ha hálát adsz Istennek mindenért. Másként fogod szemlélni a szürke hétköznapokat, mert végre meglátod bennük Isten ajándékát!

2010. május 1., szombat

Jó futást mára!


"Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant."
Pál első levele a Korinthusiakhoz 9:24-25

Ahogy kinyitod ma reggel a szemed, a futócipő már rajtad is van, és indul a mai táv. Gondolataid elkezdenek szélsebesen pörögni, cikázni, és bajban lennél, ha mindet szavakba kéne önteni, és most nem is a minőségre, hanem a mennyiségre gondolok. Tervezel, azután nekiállsz megvalósítani. Beszélsz, szervezel, végrehajtasz, emberekkel kerülsz kapcsolatba, utazol egyik helyről a másikra, végzed a hivatásodat, és éled az életet. Nincs megállás. Ha fizikailag szabadságot is veszel ki, a futócipőt nem tudod a sarokba vágni. Minden nap minden percében futnod kell, csak az nem mindegy, hogy miért.

Miért futottál tegnap és egész eddigi életedben, és miért futsz ma? Milyen cél lebeg lelki szemeid előtt? Pénz, siker, anyagi javak, magasra ívelő karrier? Esetleg csak egy csekély "túlélni ezt a napot" mottó? Isten ma reggel arra hív, hogy ne a mulandó dolgokért fuss, hanem azért, ami örökre megmarad. Fuss a menny felé, ahol Ő vár a célszalagnál, és fejedre teszi a győztesek koronáját. Ebben a versenyben nem a másik ellen kell futnod, hanem sokszor magadat kell legyőzni. Magadat kell legyőznöd akkor, amikor amikor legszívesebben rosszal fizetnél annak, aki rosszat tett veled. Magad ellen kell futnod akkor, amikor valami rossz gondolat akar úrrá lenni feletted, és magad ellen kell küzdened, amikor legszívesebben feladnád az egészet.

De hidd el, a győzelem biztos, Valaki már megszerezte neked; és csak arra kér, fusd le köreidet Emberként Vele.