Azon a napon…

„Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név.”

Zakariás próféta könyve 14:9

Karácsony az egész világon. Lakások millióiban ott kering a gyertya és az örökzöld illata. A békéről és szeretetről beszélünk, arról, hogy Isten Fia emberré lett az emberért, hogy kész volt odaadni értünk a mindent, hogy élhess te és én. Hogy megélhess hétköznapokat, ünnepeket, hogy emlékezz és várj, míg a történet vége megérkezik.

Mert Betlehem „csak” egy pontja Isten tervének. Egy megmásíthatatlan eseménysorozat méltó-méltatlan kezdete. Isten Fia földi életének első állomása, de nem az utolsó. A történet még nem ért véget, mert az isteni csoda városát betonfal veszi körül, és vannak, akik számára nincs hely a falon túl. Mert országok százaiban nem fér meg testvér a testvér mellett, mert a békéről csak beszélünk, de igazán talán senki sem tudja, mit is jelent. Mert ember szíve a másik szívtől áthatolhatatlan távolságban van. Mert bár egy nyelvet beszélünk, de elbeszélünk egymás mellett, és csak gyűlölet marad végül. Mert bár néha össze tudunk fogni, de ahhoz egy közös ellenség kell, akinek léte, és az ellene való fellépés feledteti velünk a hétköznapok üvöltő ellentéteit. Mert még mindig vannak, akik éhen halnak, míg máshol oly nagy a pazarlás. Mert nem él az ember emberként, és elfelejtettük helyünket a világban.
 

De jön egy nap, amikor minden megváltozik, és újra egy Úr lesz a Föld felett. Újra Isten lesz az egyetlen, és meglátja mindenki az Ő hatalmát. Neve lesz az egyetlen név milliók hálás ajkán, mert az advent reménye végre beteljesült.

Ha majd eljön az aratás...

„Akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak! Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!”

Zsoltárok könyve 126:5-6

Év végi hajtás, és valahogy sehogyan sem érzed azt a bizonyos karácsonyi meghittséget. Az óváros hangulatos vásárán te csak átrohansz, amikor örök vesztesként az idővel harcolva sietsz egyik helyről a másikra. Mert nincs megállás.

Dolgozol célokért, emberekért, Istenért. Lehet hogy most éppen a zokogás korában vagy, könnyeidet hullatva küzdesz a kimerülés határán, és nem tudod, hogy éled túl a mindennapokat az év végi szabadságig. Lehet, hogy megfoghatatlan dolgokért folyik ez a küzdelem: a térdeiden töltött idő valakiért, aki kifejezhetetlenül fontos számodra. Nem tudom, hogy épp melyik „stádiumban” vagy: a könnyesben, vagy már belekóstolhattál egy kicsit az ujjongásba. Egyet viszont biztosan állítok, hogy nem ismeretlenek számodra ezek az érzések.

Istennek ma reggel egy különleges üzenete van számodra. Nem azt mondja, hogy nem lesznek soha könnyeid, hogy nem fogsz sírni a nehézségek miatt. Nem azt, hogy minden munka úgy fog menni, ahogy azt a nagy könyvben megírták, hanem hogy meglesz a gyümölcse.

Ő veled küzdi végig a pályát, és biztosít arról, hogy lesz aratás. Lesz örömünnep, amikor meglátod a Miért?-ek értelmét, amikor megismered a látszat mögött húzódó történetet, amikor ujjonghatsz fáradtságod gyümölcsén. Hát nézz fel az égre, és készülj az igazi ünnepre!

Állj meg, és láss!

„...akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. Az Úr maga mondja ezt.”

Ézsaiás könyve 58:14

Olyan ritkán tudsz megállni, és gyönyörködni a szépben. Abban, ami még mindig hirdeti az Ő nagyságát, hogy egyszer valamikor réges-régen nem volt bűn, és Ő tökéletesnek teremtette azt, ami ma csak elmúlást illatozik. A virág szirmán egy apró vízcsepp, melyben az egész világot megláthatod. A hajnali madarak éneke, aminek dallamát Ő komponálta azon az „ötödik napon”. Egy apró patak zuhataga a hegy eldugott rejtekében, amit az arra járó vándornak szánt meglepetésként. A tó halk susogása, amin keresztül üzen annak, aki érti a víz szavát.

És ritkán jutsz oda, hogy Benne gyönyörködj. Hogy ne kérj Tőle, ne kívánj semmit, csak engedd rádöbbenni magadat, hogy milyen Ő valójában. Engedd, hogy szavára lehulljon szemedről a gondok leple, és meglásd Őt apró világod felett. Hogy meglásd, bár sok felhő van, bármerre nézel, de a felhők fölött is van világ. Hogy meglásd Őt, aki kezében tartja a létezést, és akinek gondja van rád.
Mert kértél hitet, magadnak és másnak, és Ő sokkal többet adott: önmagát egy különleges kalanddal, amit veled csinál végig. Néha nevetsz, néha sírsz, ahogy mész lépésről lépésre előrébb. Néha kegyetlenül nehéz, néha pedig észre sem veszed, hogy túljutottál egy szakadékon. De közben Ő van ott melletted, és ez a lényege az egésznek.

Ma reggel, barátom, állj meg, kérlek egy kicsit, és gyönyörködj Istenben! Nézz vissza az Ő ajándékaira, a jelenlétére életedben! Lásd meg az igazi arcát, és élvezd ma és ezután is az Ő társaságát!

Mondd el nekik!

„Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.”

János evangéliuma 12:26

Szükségem van rád! Tudod, annyian élnek kétségek között velem kapcsolatban, vagy éppenséggel teljes meggyőződésükből hisznek… valamit rólam, de igazán nem bennem. Olyan sokan félreismertek már, és olyan kevesen mondják el, adják tovább azt, hogy ki is vagyok valójában. Jobb, ha nem is rémítelek meg azzal, mennyien nem értik, mi is történt a Golgotán, miért volt erre szükség, miért kellett meghalnom, és egyáltalán feltámadtam-e valóban? Számtalan ember gondolja úgy, hogy jól van, Istenem, te megtetted, amit tudtál, most én jövök. Majd én elég jó leszek hozzád, és kiérdemlem az áldozatodat; majd én megfelelek neked, és akkor majd én magam is elhiszem, hogy szeretsz. 

Tudod, kimondhatatlanul fáj ez nekem. Fáj, hogy nem annak ismernek, aki vagyok, fáj, hogy nem értik meg: én már megtettem mindent – nekik csak hinniük kell, hinniük bennem. 

Veled már sok mindenen keresztülmentünk együtt. Te ismersz, és meg kell hagynom, egész jól. Te tudod, ki vagyok, mit tettem az életedben, ezért arra kérlek, mondd el ezt másoknak is! Dolgozz nekem, és adj tovább engem a világnak! Mondd el nekik, milyen is az Isten, mondd el nekik az életed csodáját! Hidd el, nem fogod megbánni, ha velem, ha értem dolgozol.

Kérlek, ne habozz sokáig a válaszadással, nekem szükségem van Rád! Hiszek benned, hiszem, hogy velem be tudod tölteni azt a hivatást, amire megalkottalak. Nézd, itt van előtted egy új nap, tele lehetőségekkel. Már ma munkába állhatsz! Én számtok Rád!

Gondolj Rám!

"Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem."

Zsoltárok könyve 63:7

Hányszor gondolsz egy nap arra, akit igazán szeretsz? Hányszor jut eszedbe, hogy van társad, férjed, feleséged, barátod, barátnőd, szeretted? Rápillantasz a kezeden csillogó karikára, és tudod, hogy Ő szeret. Telefonálás közben a tekinteted rátéved az irodád asztalán lévő képre, és belül a szíved mélyén elmosolyodsz. A rádióban szól a zene, és meghallod a ti számotokat. Az utcán elhalad melletted valaki, és ugyanazt a parfüm illatát érzed, amit Ő kapott tőled karácsonyra. A buszon valaki a Kedves kedvenc könyvéről beszélget, valakin látsz egy ugyanolyan pulóvert, mint az övé, és közben azon gondolkodsz, mivel várjad őt este haza.

Nem lehet számba venni a pillanatokat, amikor tudatosan vagy tudat nélkül ott volt a gondolataidban a létezése, szavai, mozdulatai, szeretete; ő az életed része.

Mondd, mikor gondoltál utoljára Istenre? Könyörtelenül számolod a pillanatokat, és hamar a végére érsz. Reggeli, ebéd, vacsora előtt; amikor úgy nézett ki, hogy elkések az értekezletről; amikor lefeküdtél, és néhány szó elmormolása után már Vak Katival társalogtál kedélyesen.

De ne aggódj. Te sem jutottál most az eszébe. Mert Te mindig az eszében vagy! Ahogy te éled életed a Kedvessel, ahogy mindenről eszedbe jut, ahogy tudattalanul is ott él a szívedben, úgy élsz te Isten gondolataiban. Már azóta gondol rád, hogy te még tervként sem léteztél egyik elődöd fejében. Ő gondol rád, és minden lélegzetvételednél, minden lépésednél, gondolatodnál üzen, hogy találkozni akar veled, és szeretné, ha megismernéd.

Kérlek, ma reggel ne hagyj itt egy elhatározás nélkül, hogy közel engeded magadat Istenhez, és engeded, hogy megismertesse magát veled. Hidd el nekem, fantasztikus út vár rád, ha ezt a döntést meghozod. Különleges kapcsolat fog kialakulni közted és Közte, és egyszer csak azt veszed észre, hogy ott van Veled, a gondolataidban, és te sem akarnád, hogy ez másként legyen. Hát gondolj Rá!