Don't look back!

„Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.”

Lukács evangéliuma 9:62

Vége egy újabb hétnek. Öröm, bánat, csalódás, győzelem és bukás. Megjártad a mennyet és a poklot, küzdöttél és néha el is buktál. Foggal-körömmel ragaszkodtál az elképzelésedhez, az idealista álmaidhoz, hogy a dolgoknak így és így kell történnie, és görcsösen hitted, hogy úgy is lesz minden. De jött egy váratlan esemény, ami felborította az általad eltervezett jövőt, és ez összetört téged, mint ahogy te összetörted az örökségből rád maradt porcelánvázát.

Ma reggel Isten újra szemeid elé szeretné tűzni az igazi célt, az Ő országát. Itt az idő, hogy mindent helyre tegyél önmagadban. Ami megtörtént, megtörtént, már nem tudsz, és nem is lehet rajta változtatni. Egyszer talán meg is érted a miérteket, de most nem ez a dolgod. Zárd le magadban a múlt hét fejezetét, és lépj tovább, mert utad vár, és neked menned kell előre.

Ne bánkódj a múlt kudarcain és a téged ért sérelmeken, mert feladatod van. Élned kell Emberként az emberek között, és tenni azt, amire elhívott az Isten.

Hát lásd meg újra a célt, az igazit, és ne nézz többé hátra!

A szomszéd fűje...

„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”

Pál levele a filippiekhez 2:3-4

Bekapcsolod a tv-t, hogy megnézd a híreket, de undorral fordulsz el az egésztől néhány perc múlva. Napról napra foszlik szét a szép álom a szíved mélyén, mert nem olyan a világ, amilyennek te elképzelted. Bizalom? Megértés? Együttérzés? Szeretet? Néha már abban is kételkedsz, hogy az emberek ismerték-e valaha ezeket a szavakat. Igen, valahol ott voltak a mesében. De most ez a valóság.

Igen, a mesében mindig a jó győzött, és aki rosszat akart a másiknak, az a végén elnyerte méltó büntetését. Igen, a mesében ragyogott a nap, az emberek megbecsülték az egy szelet kenyeret, és a legkisebb, a legelveszettebb is győztes lehetett. A mesében a lány mindig kedves volt és szép, a fiú pedig lovagias, bátor és önfeláldozó. És ezzel a történettel a szívedben hunytad le a szemed, másnap ez élt a lelkedben, és megbocsátottál annak, aki tegnap azt mondta neked, hogy már nem a barátod. Játszottál azzal is, aki kicsit másként nézett ki, mint a többiek. Bíztál az emberekben, tudtad, mi a jóság, a szépség, az igazi szeretet. Amikor még gyermekként élted mindennapjaidat.

De korán fel kellett nőnöd, és meg kellett tanulnod, hogy az élet egészen más. Itt nem szabadít ki a szőke herceg, itt nem lehet három kívánságod, és itt sokszor nem a jó győz a nap végén. A saját bőrödön tapasztaltad az uralkodó farkastörvényt, rájöttél, hogy nincs önzetlen jócselekedet, mert mindenki csak a maga hasznát nézi. A szívedben még kiált egy hang: Nem lehet! Nem lehet, hogy ez az ember... hogy ennyi az ember. Nem lehet, hogy ne legyen jóság és szépség, hogy ne legyen igazi, igazi szeretet. És kiáltasz az égbe, kiáltasz Istennek, hogy vessen véget a szenvedésnek, és hozza el örök országát.

Igen, ez az állapot nem tarthat és nem is tart örökké. A történet vége a boldogság lesz, ahogy hajdanán mesélték neked az ágyad mellett egy hűvös, téli éjszakán. A történet vége győzelem lesz, a Jó, az Isten győz végleg a Sötétség felett, és neked nem kell többé félned semmitől.

Eljön nemsokára ez a nap, de addig neked élned kell itt. Élned kell, mégpedig Emberként, ahogy előtted az Emberfia bemutatta. Ne várd, hogy a másik legyen kedves, hogy a másik tegyen valamit érted. Kezd el te ezt, kezd el ma! Mosolyogj a veled szemen jövőre, tegyél valamit csak azért, hogy a másiknak jobb napja legyen, hogy legyen még zöldebb a szomszéd fűje.

A békés remény...

"Békés hajlékban lakik majd népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban."

Ézsaiás könyve 32:18

Eltűnt világunkból amióta valaki leszakította a gyümölcsöt a fáról. Eltűnt, és igazán soha nem tért vissza. Voltak, akik azt mondták, hogy itt és ott találkoztak vele, de kiderült, hogy mindez csak egy-egy kósza lázálom szüleménye. Hamisítványai kelnek életre egyes helyeken, de ugyanolyan gyorsan távoznak is a létezők sorából. Néhány szívbe időnként ellátogat, és vannak otthonok, ahol szívesen látják, de ott is csak vendégként maradhat.
Béke. Béke, mely megszűnt a bűneset óta. Béke, melyet már csak a fegyverszünet néven ismerünk. Béke, amire éhes az egész emberiség.

„Képzeld el, hogy nincs erőszak,/ Vége minden háborúnak!/ Lebegő nyugalom/ Árad, mint a fény.
Álmodom, hogy egy nap eljő,/ S nem lesz többé bánatfelhő./ Szemeden, szívedben/ Csak csend és béke vár.
Senki nem támad reánk./ Otthonunk lesz szép hazánk./ Lelkünk mélyén tiszta fény: A békés remény.
Félni nem kell senkitől./ A holnap gondja nem gyötör./ Lelkünk mélyén tiszta fény:A békés remény.
Képzeld el, hogy nem bujkálunk már!/ És minden bánat távol jár!/ És édes dalt dúdol a szél,/ A boldogság csak minket vár.” (Andrew Lloyd Webber: The Beautiful Game, magyarul: Volt egyszer egy csapat - musical)

Most még csak egy áhított kincs, de nem tart sokáig ez az állapot. Isten békét ígért nekünk először a mi szívünkbe, hogy a nehézségekben, a világ őrjítő rohamában is nyugalmat, békét érezhessünk magunkban és magunk körül. De itt nem állt meg. Örök békét ígért neked és nekem. Nem pusztán elméletben, hanem a valóságban, kézzel foghatóan. Eljön értünk, hogy újra békét teremtsen ezen a földön, hogy végleg megszüntesse a bűnt, és örök nyugalmat és szeretetet adjon azoknak, akik ezt elfogadják.
Te is egy jobb világról álmodsz? Te is elképzeled olykor, milyen lesz, amikor megszűnik az erőszak és minden háború? Te is vágysz arra, hogy félelem nélkül tudj végigmenni az utcán, hogy senki ne támadjon rád, és végre igazi otthonra találj? Isten nemsokára elhozza ezt számodra. Megígérte, hogy békét ad, és Ő állja is a szavát. Hát várjuk együtt az Ő országát!