Egy hajszálnyi csoda

„Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.”

Máté evangéliuma 10:29-31

Tudom, túl sok dolog történt veled megint az elmúlt héten. Túl sok, és most úgy gondolod, hogy nagy részére nem is lett volna szükséged valójában. Minek kellett neked még fájdalom? Minek az értetlenség, kiábrándultság, reménytelenség?

Az igazat megvallva fogalmam sincs. Nem tudom a miértekre a választ, de azt igen, hogy semmi nem történik Atyád tudta nélkül! Igen, még az sem, ami úgy érzed, túl nagy, értelmetlenül nagy fájdalmat okoz neked. Ő megengedte és megengedi, hogy megtörténjenek veled bizonyos negatív dolgok, de általuk egy különleges élményt is kapsz Istennel. Megtapasztalod milyen, ha megszabadít, vagy milyen is, ha veled éli át ezeket, és másként vezet ki a problémából, mint ahogy azt te gondoltad.

Megengedi, hogy leessen "néhány hajszál a fejedről", de Ő ezeket is számon tartja. Miközben szenvedsz egy nehézségtől, az Ő kezében vagy, és hidd el, ennél jobb hely nem létezik számodra!

Merd elhinni, hogy különlegesen értékes vagy Isten számára: teremtésének egyedi és megismételhetetlen csodája! Tudja mikor és miért lett néhány szálnál kevesebb a fejeden, mert veled élte át azokat a helyzeteket is. Ő melletted megy az úton, és ennél jobb, több nem is történhet veled!

Uram, irgalmazz!

„Az Úr javamra dönti el ügyemet. Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd el kezed alkotásait!”

Zsoltárok könyve 138:8

"Uram, irgalmazz" - mormolod magadban, miközben látod, hogy minden omlik össze körülötted. Amit felépítettél, most romokban hever, mint egy szétdúlt kártyavár, és te nem tehetsz mást, "csak" üres kézzel megállsz Isten előtt.

"Nem, Uram... nem tudok. Nem tudok semmit tenni, csak kapkodom a fejem egyik irányból a másikba, és már kezdek kétségbe esni. Nem tudom, miért van erre szükség, miért történnek ezek pont velem, csak beléd kapaszkodok, aki ismeri a számomra ismeretlent. Beléd kapaszkodok, aki tudja a miérteket, a válaszokat, és megadja majd nekem is egyszer, ha javamra válik.

Szükségem van Rád ma és minden nap. Szükségem van Rád, aki megalkottál, és vezeted utamat, hogy ülj le mellém, és várd meg velem a vihar végét. Várj velem néhány napot, míg elcsitul minden, és ölelj át, engedd, hogy érezzem a szereteted. Várj velem, és mutasd meg irgalmadat! Ámen"

Kékek

„... Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak.”

Márk evangéliuma 4:24

Legyen mindenki kék! - szólalt meg az iskolabusz sofőre, akinek aznapra már elege volt a faji megkülönböztetésből. Elege volt abból, hogy fehérek és feketék vannak, és akármilyen kicsik, nem férnek meg egymás mellett. A fehérek elől ülnek, a feketék hátul, de soha nincs egy reggel sem veszekedések, átkozódások, kisebb-nagyobb dulakodások, lökdösődések nélkül. Ez így nem mehet tovább, változtatni kell. - Hát hagyjuk a feketét és a fehéret, felejtsétek el ezt a színt, mától fogva mindenki kék. Világoskékek előre, sötétkékek hátra!

Mosolyogsz, mert abszurd a helyzet, de te is tapasztaltad a saját bőrödön a "kettős mércét". Az egyik igen, ugyanakkor a másik már nem. Hogy miért? - teszed fel a kérdést, de válasz nincs rá. Ebben a világban élsz, és lassan magadra veszed ezt a viselkedést, és mérsz: kinek így, kinek úgy. Rangjától, haja, szeme és bőrszínétől függően, a megnyerő külsejét alapul véve, műveltségi szintjét sem feledve osztályozol anélkül, hogy jobban a dolgok mélyére ástál volna. És mivel neked is saját magad felé hajlik a kezed, ezért mindig találsz magadnál rosszabb, bűnösebb, felelőtlenebb embert.

Nézd, Isten is mért neked. Mért neked bizalmat, szeretetet, megbecsülést, emberséget - és nem a legkisebb mértékegységgel. Megalkotott téged, és mindenféle megkülönböztetés nélkül adott neked, és ma reggel csak arra kér, hogy csak add ezt tovább! Add tovább az embereknek a bizalmat, azt, hogy mindenki felé ugyanazzal a szeretettel fordulsz, hogy mindenkit embernek tekintesz, és úgy is viselkedsz velük.
Ma reggel Istened arra kér, hogy vágd ki a szemétbe a kettős mértékedet, és kövesd az Ő példáját!

Egy mozdulatnyi hit

„Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett; amikor meghallotta, amit Jézusról beszéltek, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, mert így gondolkodott: Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.”

Márk evangéliuma 5:25-28

Ne félj, csak nyújtsd ki a kezed! Csak érd el éppen hogy, csak érintsd meg a ruhája szélét, és már semmi sem lesz olyan, mint előtte. Csak egy mozdulatnyi hit, és Isten csodákat tehet az életedben. Csak lépj egyet felé, és engedd, hogy Isten legyen a mindennapjaidban! 

Terheket cipelsz a válladon, és nem bírsz szabadulni tőlük – nyújtsd ki a kezed Isten felé! Csalódtál emberekben, barátokban, testvérekben – nyújtsd ki a kezed Isten felé! Hibáztál, és rettegsz a következményektől; tudod, hogy ennek ára lesz, és tudod, hogy ez a te sarad – nyújtsd ki a kezed Isten felé! Talán betegség gyötör, úgy érzed, már minden erőd elhagyott, és legszívesebben feladnád a harcot – nyújtsd ki a kezed Istenhez!

Isten ma reggel arra hív téged, hogy tegyél egy lépést hiteddel felé, és Ő meghallja égbeszökő imáidat. Lehet, hogy nem úgy válaszol a kérdéseidre, ahogy azt szerinted kellett volna, lehet, hogy késik a válasszal, de ott van melletted. Ha kell, veled hordja az élet terheit, ha kell, veled szenved a betegágy mellett. És veled néz szembe a holnap kihívásaival. 

Nyújtsd hát ki a kezed Isten felé, és meglátod, valami egészen különleges dolog fog történni!

A tanúm vagy!

„Ti vagytok a tanúim – így szól az Úr –, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Előttem nem lett isten, és utánam sem lesz. Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító.”

Ézsaiás próféta könyve 43:10-11

Valaki felkér, hogy tanúskodj mellette a bíró, az esküdtek, az ügyész előtt. Tanúskodj mellette, és mondd el nekik, ki is Ő valójában. Mondd el, hogy milyennek ismerted meg azalatt a néhány év alatt, amióta szorosabb, akár napi kapcsolatba kerültetek egymással. Mondd el, hogy soha nem kért tőled „kölcsön” semmit úgy, hogy ne adta volna a többszörösét vissza. Mondd el, hogy Ő soha nem kért olyan dolgot tőled, ami megalázó lett volna a számodra, vagy meghaladta volna képességeidet; igen, kért tőled dolgokat, hogy teljesítsd, de a szükséges segítséget is megadta mindig azokhoz. 

Tanúskodj a szeretete mellett, hogy Ő az egyetlen, akinél igazán megtapasztaltad, milyen, amikor valaki egy újabb esélyt ad a számodra. Beszélj arról, hogy a számtalan őrültséged ellenére is újra és újra bizalmat szavazott neked. Mondd el nekik, hogy Ő a legjobb hallgató, akit ismersz, de azt is, hogy szavaival hasznos tanácsokat osztogat neked. 

Mondd el nekik, hogy egy olyan hatalmas ajándékot adott neked, amit soha nem tudsz meghálálni, és mindezt szeretetből. Tanúskodj amellett, hogy helyetted már egyszer elítélték, és az ítéletet végre is hajtották. 

Mondd el, hogy bár sokszor nem tudod, mit miért cselekszik, de abban biztos vagy, hogy a legjobbat akarja a számodra. Mondd el nekik, hogy ragaszkodsz hozzá, és nincs rajta kívül más neked, akibe kapaszkodni tudsz. Mondd el, hogy nélküle nem élet az életed, és szükséged van Rá kimondhatatlanul. 

Tanúskodj arról, milyen is az igazi Isten, és állj ki mellette, érte mától fogva minden nap!

A szomszéd fűje...

„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”

Pál levele a filippiekhez 2:3-4

Bekapcsolod a tv-t, hogy megnézd a híreket, de undorral fordulsz el az egésztől néhány perc múlva. Napról napra foszlik szét a szép álom a szíved mélyén, mert nem olyan a világ, amilyennek te elképzelted. Bizalom? Megértés? Együttérzés? Szeretet? Néha már abban is kételkedsz, hogy az emberek ismerték-e valaha ezeket a szavakat. Igen, valahol ott voltak a mesében. De most ez a valóság.

Igen, a mesében mindig a jó győzött, és aki rosszat akart a másiknak, az a végén elnyerte méltó büntetését. Igen, a mesében ragyogott a nap, az emberek megbecsülték az egy szelet kenyeret, és a legkisebb, a legelveszettebb is győztes lehetett. A mesében a lány mindig kedves volt és szép, a fiú pedig lovagias, bátor és önfeláldozó. És ezzel a történettel a szívedben hunytad le a szemed, másnap ez élt a lelkedben, és megbocsátottál annak, aki tegnap azt mondta neked, hogy már nem a barátod. Játszottál azzal is, aki kicsit másként nézett ki, mint a többiek. Bíztál az emberekben, tudtad, mi a jóság, a szépség, az igazi szeretet. Amikor még gyermekként élted mindennapjaidat.

De korán fel kellett nőnöd, és meg kellett tanulnod, hogy az élet egészen más. Itt nem szabadít ki a szőke herceg, itt nem lehet három kívánságod, és itt sokszor nem a jó győz a nap végén. A saját bőrödön tapasztaltad az uralkodó farkastörvényt, rájöttél, hogy nincs önzetlen jócselekedet, mert mindenki csak a maga hasznát nézi. A szívedben még kiált egy hang: Nem lehet! Nem lehet, hogy ez az ember... hogy ennyi az ember. Nem lehet, hogy ne legyen jóság és szépség, hogy ne legyen igazi, igazi szeretet. És kiáltasz az égbe, kiáltasz Istennek, hogy vessen véget a szenvedésnek, és hozza el örök országát.

Igen, ez az állapot nem tarthat és nem is tart örökké. A történet vége a boldogság lesz, ahogy hajdanán mesélték neked az ágyad mellett egy hűvös, téli éjszakán. A történet vége győzelem lesz, a Jó, az Isten győz végleg a Sötétség felett, és neked nem kell többé félned semmitől.

Eljön nemsokára ez a nap, de addig neked élned kell itt. Élned kell, mégpedig Emberként, ahogy előtted az Emberfia bemutatta. Ne várd, hogy a másik legyen kedves, hogy a másik tegyen valamit érted. Kezd el te ezt, kezd el ma! Mosolyogj a veled szemen jövőre, tegyél valamit csak azért, hogy a másiknak jobb napja legyen, hogy legyen még zöldebb a szomszéd fűje.

Mondd el nekik!

„Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.”

János evangéliuma 12:26

Szükségem van rád! Tudod, annyian élnek kétségek között velem kapcsolatban, vagy éppenséggel teljes meggyőződésükből hisznek… valamit rólam, de igazán nem bennem. Olyan sokan félreismertek már, és olyan kevesen mondják el, adják tovább azt, hogy ki is vagyok valójában. Jobb, ha nem is rémítelek meg azzal, mennyien nem értik, mi is történt a Golgotán, miért volt erre szükség, miért kellett meghalnom, és egyáltalán feltámadtam-e valóban? Számtalan ember gondolja úgy, hogy jól van, Istenem, te megtetted, amit tudtál, most én jövök. Majd én elég jó leszek hozzád, és kiérdemlem az áldozatodat; majd én megfelelek neked, és akkor majd én magam is elhiszem, hogy szeretsz. 

Tudod, kimondhatatlanul fáj ez nekem. Fáj, hogy nem annak ismernek, aki vagyok, fáj, hogy nem értik meg: én már megtettem mindent – nekik csak hinniük kell, hinniük bennem. 

Veled már sok mindenen keresztülmentünk együtt. Te ismersz, és meg kell hagynom, egész jól. Te tudod, ki vagyok, mit tettem az életedben, ezért arra kérlek, mondd el ezt másoknak is! Dolgozz nekem, és adj tovább engem a világnak! Mondd el nekik, milyen is az Isten, mondd el nekik az életed csodáját! Hidd el, nem fogod megbánni, ha velem, ha értem dolgozol.

Kérlek, ne habozz sokáig a válaszadással, nekem szükségem van Rád! Hiszek benned, hiszem, hogy velem be tudod tölteni azt a hivatást, amire megalkottalak. Nézd, itt van előtted egy új nap, tele lehetőségekkel. Már ma munkába állhatsz! Én számtok Rád!