Húsvéti üzenet

„De meghagyok Izraelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg a Baal előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg azt.”

A királyok első könyve 19:18

Mondd, barátom, Te kinek adod a legmagasabb hódolatod? Kit illet meg a tiszteleted, az imádatod? Ki előtt hajtasz ma térdet? Isten, de melyik, milyen Isten előtt?

Megannyi torz kép kísért meg nap mint nap, amik múltadból, jelenedből, ismereteidből táplálkoznak. Int a "nekem meg kell felelni" isten, hogy imádd őt, akihez fel kell küzdeni magad, mert másként úgysem hallgatja meg imádat. Ő az, aki csak akkor mutatja ki, hogy szeret, amikor teszel is valami jót érte. Hajt a vágy általa, hogy legyél elég jó, de tudod, ezt sosem éred el.

Int a félelem istene, aki vizsgálja az életed, és ha valamit nem úgy tettél, mint ahogy Ő szerette volna, haragja irgalmatlanul lesújt

Várja hódolatodat a "megfoghatatlan" Isten, aki túl távol van, hogy a te személyes gondjaiddal foglalkozzon, és aki örökre elérhetetlen és megközelíthetetlen marad a számodra.

Azt kívánom neked ma reggel, hogy hajts térdet a kereszten függő Isten előtt. Jézus Krisztus előtt, aki érted a végsőkig elment, meghalt érted halálnak halálával, és aki feltámadt közel 2000 évvel ezelőtt. Add hódolatodat az igazi Istennek, akit megismerhetsz, akihez közel kerülhetsz, és aki nem a teljesítményeid miatt szeret. Imádd Istent, aki megbocsát, szeret, és utánad megy, bármekkora őrültséget tegyél az életben.

Húsvét reggelén csak annyit kívánok Neked, hogy eszmélj rá, milyen az Isten, és hajts előtte térdet minden nap!

Csak bocsáss meg!

„Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”

Máté evangéliuma 6:14-15

Megbántott, pedig te bíztál benne. Nem ezt érdemelted volna, ennek ellenére ő másként döntött. Vétkezett ellened, a köztetek lévő kapcsolat ellen, és nem is lehet jóvá tenni. Nem, ezt már nem teszi meg nem történtté, ezer jó szó, ajándék vagy jócselekedet sem. A sebek kimondhatatlanul fájnak, és szívedben ott lapul egy hatalmas kérdőjel: Megbocsátás?

Nem könnyű, akárhogy is nézed. Felejteni és továbblépni felette. Elfelejteni, hogy mit tett ő veled, lerendezni az egészet, és betenni a "Soha többé nem nyitom ki" dobozba. Megbocsátani, és újra bizalmat szavazni neki... Neki, mindezek után. Újra és újra eszedbe jut az a bizonyos történet, és csak szakadnak szívedben a sebek. Nem, ez nekem nem megy!- és inkább hordod magadban a terhet éveken keresztül.

Most hagyd abba! Ma reggel Isten azt kéri tőled, hogy engedd el az évek óta magaddal cipelt batyukat, és bocsáss meg azoknak, akik vétettek ellened. Oldozd fel őket, és velük együtt magadat is a harag kötelékei alól, és szívj újra friss levegőt! Lépj tovább a múlt cserepei felett, és kezdj tiszta lappal! Kezdd a ma reggelt megbocsátással!

Ha megbocsátasz annak, aki áthágta veled szemben a törvényt, te is átélheted a menny bocsánatának csodáját! Ha végre elengeded a leróhatatlan tartozásokat, ha szabadságot adsz másnak és ezzel önmagadnak a megtörténtek alól, szemed végre a menny felé fordul, és képes leszel elfogadni, hogy Atyád neked is bocsánatot adott. Ő már elfelejtette, és tovább lépett azok felett, amikkel megbántottad Őt, amikkel vétettél ellene, a köztetek lévő kapcsolat ellen. Ő már lerendezte, és te szabad vagy! Szabad vagy arra, hogy élj, hogy emberként élj, és adj másoknak is újra és újra bocsánatot!

Kell ott fenn egy ország...

„Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az Ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.”

Pál levele a filippibeliekhez 3:20-21

Szívedben többre vágysz, és igen tudod, itt a Földön ez még nem minden. Valami van, kell lennie, nem állhat ennyiből az élet. Hatvan-hetven év, és vége. Hatvan-hetven év egy olyan helyen, ami nap mint nap ellene mond a szívedben élő törvénynek.

Békére vágysz, és sehol sem leled nyomát. Érzed, hogy léteznie kell ennek az érzésnek, állapotnak, de van, aki még névről sem ismeri. Igazság után kiáltasz, minden jog és életelv melletted áll, de mégis másképp végződik a történet. Szeretetéhség gyötör, de újra és újra csalódnod kell. Megtörten állsz egy koporsó felett, és kétségbeesetten kapaszkodsz abba, hogy ez még nem a vég. Nem lehet a vég, hiszen minden síron ott nő egy virág, a mesékben boldog túlvilág vár rád, és ott soha sincs vége.

Szívedben hordozod a Jónak az emlékét, egy töredéket, egy elmosódott álmot, bármilyen távolra is kerültél Édentől. Kell, hogy legyen ott fenn egy ország, ahol helyed van, és ahol végre otthonra találsz. Kell ott fenn egy ország, ahol minden vágy, amit a szívedben hordozol, beteljesül, és ember lehetsz igazán. Igen kell, hogy legyen fenn egy hely, ahol végre szemtől szemben állhatsz Istennel, és megláthatod a mindenség Alkotójának arcát.

Ma reggel vidd el magaddal a reményt, hogy létezik ez az ország. A mennyről szóló álmod igaz, és te is oda tartozol! Ott a helyed Istennél, mert Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, hogy te örökké élj. Már nem kell sokáig várnod, eljön érted, és megnyitja előtted igazi otthonod kapuját.