Amikor Jézus kiáll melletted…

„Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom mennyei Atyám előtt.”

Máté evangéliuma 10:32-33

Tudod, Atyám, ő egy fantasztikus ember. Egy percre sem bántam azt a sok áldozatot, amit érte hoztam. Igen, már beszéltem Neked róla, mielőtt arra a 33 éves küldetésre indultam volna. Emlékszel, azt mondtam neked, hogy ha ő lenne az egyetlenegy, érte is vállalnám a halált. Ő egy nagyon értékes ember, örülök, hogy ismerhetem.

Igen, nagyon sokat küzdött, rengeteg problémája volt, Te is tudod, mi mindenen ment keresztül. Eleinte félreismert mindkettőnket, és hallani sem akart rólunk. De megváltozott. Nem is olyan rég találkoztunk, és rájött, hogy hazugság volt, amit eddig Rólad és rólam gondolt. Együtt éltünk át egy nagy kalandot, és akkor végre esélyt adott nekem, hogy igazán megismerjen; és lásd, ő már a barátom. Hozzám tartozik, és én hozzá. Minden nap beszélünk, és persze vannak olyan időszakok, amikor ritkábban látom, de én nem mondok le róla. Még mindig sok küzdelme van, de tudja, hogy velem bármit képes elviselni, hogy velem nincs olyan, hogy lehetetlen.

Nagyon szeretne már téged látni szemtől szembe, és ahogy múltkor elmesélte nekem, milyennek is gondol Téged, bevallom, eléggé közel állt a valósághoz. Mindig büszkén vállalja a barátságunkat, és szívesen mutat be minket az embereknek, ha kérik. Elfogadta az árat, amit én lefizettem érte. Tudod, ő fontos nekem, hozzánk tartozik…

Nem vagy egyedül...

"Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr."

Zsoltárok könyve 34:20

Ismét vége egy hétnek. A percek, órák könyörtelenül rohannak egymás után a messzi múltba. Visszavonhatatlanul tűnnek el a napok, és reggel feleszmélsz, hogy ismét vasárnap van, és egy újabb hetet leéltél a neked kiszabott időből.

Küzdöttél megállás nélkül álmaidért, az életedért, az előtted lebegő célokért, és térdig gázoltál a próbák mocsarában. Kedves voltál, és csak átkot kaptál viszonzásul; a végsőkig becsületes maradtál, és végül te buktad a legnagyobbat; segítettél annak, akinek szüksége volt rá, de a te égbe nyúló kezedet mindenki elkerülte. Mentetted a menthetőt, hálából te lettél nincstelen.

Néha, ha visszanézel, elborzadsz, mennyi mindenen mentél már keresztül, de még mindig játékban vagy, mert Valaki megtartott. Jönnek még bajok ezután is, még nincs vége a pályádnak, de egy biztos, Isten ott megy melletted. Megőriz a bajok közepén, és szabadulást ad neked. Megcsúszhat a lábad, elveszítheted az egyensúlyod, de Ő erősen fog a kezeivel, és nem engedi, hogy a mélybe zuhanj.

Vidd magaddal ezt az igét, kérlek! Ha majd a főnök ok nélkül kiáltozik veled gondolj erre! Ha valami rossz dolog ér otthon vagy a családban, jusson eszedbe! Sok baj érhet még, de veled van az Isten!

"Mert a vége még odébb van..."

"Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk."

Thesszalonikaiakhoz írt első levél 4:16-17

Elhaladsz egy temető mellett, és a kapu fölötti felirat hirdeti kőbe vésett hitünket: Feltámadunk! A pap vagy a lelkész a viszontlátás reményében adja át a sírnak szerettedet, és ott belül, a szíved mélyén te is érzed, hogy ez még nem lehet a vég. Nem állhat ennyiből az élet, és te sem akarod ennyivel befejezni. Valami belül azt súgja, létezik az "örökké".

Isten ma reggel a Biblián keresztül pontosan ezt szeretné elmondani neked. Nem ott van a vége, amikor rögök kopognak a koporsó tetején. Eljön az a nap, amikor megszólal a riadó, a főangyal és Isten harsonája, és valóban lesz feltámadás, és egy örökké tartó folytatás. Jézus visszajön, és örök életet ad neked, ha te is úgy akarod. Érted jön vissza, azért, hogy egy tökéletes világban élhess egy vég nélküli, teljes életet Vele.

Fogadd el, hogy Isten Fia érted függött a kereszten, érted fizette le az árat. Fogadd el, hogy az Ő halála és feltámadása által Neked örök életed van, és részed lesz a feltámadásban. Jézus a legnagyobb ajándékot akarja ma átnyújtani neked. Ő ezért mindent megtett és megtesz, ami rajta múlik. De a döntés a "vége" és az "örökké" között a te kezedben van. Hát dönts jól!

Fájdalomcsillapító helyett...

"Gyógyíts meg Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek."

Jeremiás könyve 17:14

Hogy vagy? - kérdezi tőled ma reggel a Mindenható. Nem illendőségből, hanem azért, mert valóban kíváncsi rád. Kíváncsi arra, hogy éled meg a mindennapjaid eseményeit. Érdekli, hogyan viseled az emberélet örömeit, bánatait. Előtte nem kell megjátszanod magad, nem kell álruhás hősként harcolni az óriásokkal, nem kell összeszorított fogakkal sziszegni, hogy "köszönöm, jól". Előtte az lehetsz, aki vagy.

Mindannyiunk szívében vannak rejtett sebek, melyeket soha nem akarunk felfedni. Fájdalmukhoz azt gondoljuk, hogy hozzá szoktunk már, és nélkülük nem lenne olyan az élet, mint amilyen eddig volt. Szokások, szenvedélyek rabjai vagyunk, és próbálunk elhitetni magunk körül mindenkit, hogy ezeket bármikor abbahagyhatjuk. Bármikor felállhatunk a bárpult mellől, és örökre visszautasíthatjuk az alkoholos poharakat. Bármikor mondhatjuk, hogy ez volt az utolsó hazugság, és vége a kettős életnek. Bármikor mondhatjuk, hogy mostantól fogva hűségesek leszünk a családunkhoz, mert mi elég erősek vagyunk ehhez, nekünk menni fog. De ott legbelül érezzük, hogy mindez kimondhatatlanul távol van a valóságtól. Betegek, megkötözöttek vagyunk, és szükségünk van valakire, aki kisegít minket ebből az állapotból.

Isten ma reggel nem véletlenül kérdezte meg tőled, hogy érzed magad. Ő be akarja gyógyítani minden sebedet, és szabadulást akar hozni rabságod helyett. Hidd el, egyedül nem vagy képes minderre, de Ő tökéletes munkát végez életedben, és akkor végre gyógyultnak és szabadnak mondhatod magad, mert a végtelen Isten lehajolt hozzád.

Szabadság

"Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket."

János evangéliuma 8:31-32

Milliók harcoltak érte évszázadokon át, reménnyel teli és kilátástalan helyzetekben. Milliók haltak meg azért, mert hittek abban, egyszer eljön, és minden ember megízleli, megtapasztalja, megéli. Több ezer oldalt írtak róla írók, költők, dicsérték, dicsőítették és áhítoztak utána. Különböző mozgalmak születtek és haltak el egymás után, és szemük előtt ez az egy közös cél lebegett: szabadság. Szabadság nemzetnek, népcsoportnak, társadalmi osztálynak, nemnek, egyénnek.

És mondd, kedves Olvasó, ma reggel, ennyi év elteltével az emberiség történelméből, szabadnak érzed magad? Tudod, mi a szabadság? Lehet, hogy elődeink az élet számos területén sikeresen kiharcolták mára ezt a jogot, de néha érzed, hogy valami ennek ellenére megkötöz, és nem enged szabadulni. Vágysz arra, hogy kényszerek, előítéletek, rossz berögződések nélkül tudd megtölteni élettel mindennapjaidat, de valami utadba áll.

Egy gyerekkori tapasztalat fogva tart, és nem engedi, hogy valaha is értékesnek érezd magad. A főnök becsmérlései az állandó sikertelenség és kudarc cellájába zártak. Egy borzalmas élmény örökre bizalmatlanná tett az emberek iránt. A hagyományok, tradíciók megkötöztek, és nem engednek szabadulni torz istenképedtől.

Mindezek helyébe Isten ma reggel szabadságot ígér neked. Igazi szabadságot. Azt kéri, hogy figyelj az Ő szavára, egyszerű tanításaira, és élj azok szerint. Legyél EMBER az embertelen világban. Képviseld Őt a mindennapok szürkeségében is. Tanuld meg Tőle, hogyan szeresd azt, aki neked csak rosszat akar, hogyan képviseld a békét a háború birodalmában, hogyan legyél a tanítványa. Ha ma reggel elindulsz ezen az úton, meg fogod ismerni, mi is az igazság, kicsoda valójában Isten, és milyen az, amikor Ő megszabadít.