„Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.”
Példabeszédek könyve 8:35
Keresed égen-földön, keresed akarattal, ésszel, erővel. Keresed a hangzatos helyeken, a tömegben, keresed az égbe törő hegycsúcsokon, a kopár sziklákon és a mély szakadékokban. Keresed, és észre sem veszed, hogy mindig ott volt előtted, melletted, csupán egy imányi karnyújtásra tőled. Aztán valami összetör, és ott fekszel egyedül, védelem nélkül a földön, és Valaki feléd nyújtja kezét. Valaki, akire mindig is szükséged volt, csak nem tudtad vagy nem merted bevallani. Isten lehajol hozzád, és szívedben lassan újra éled a remény, és most már tudod, mi a kegyelem.
És élsz. Végre először, igazán, teljes szívből élsz. Élsz, mert tudod, ismered, mi az Élet. Nem ez a 50-60-70 vagy ki tudja hány év. Nem az, hogy hány karika van az autód elején, nem a kilences utáni nullák száma a bankszámládon, nem a házad mérete, a diplomáid száma, a ranglétrán elfoglalt helyed. Az élet ennél sokkal többet rejt magában.
Az élet nem a két dátum közti évek száma, amit majd a fejfádra írnak egyszer. Az élet Isten, a vele való kapcsolat, és tényleg örökké tart. Most még küzdened kell, nem tudod, mit hoz a holnap, örömöt vagy még nagyobb keserűséget, de szívedben béke van, mert megtaláltad Őt. Ha holnap nem nyitod fel szemed, ha holnap számodra vége itt mindennek, tudod, hogy akkor sincs vége, mert van feltámadás, van kegyelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése